▼ SZAMIZDAT

PETRI

"Ó, SZAMIZDAT, SZAMIZDAT! A szó, amelyet fordítás nélkül átvettek idegen nyelvek, csakúgy, mint a SZPUTNYIKot, a GULAGot, a PERESZTROJKÁt. Mint görbe tükörben visszaverődik benne az egész szovjetizmus a maga idióta zsargonjával, totalitárius rövidítéseivel — s egyben logikus betetőzése is, utolsó láncszeme is annak az ideológiai béklyónak, amely több mint hetven éven át gúzsba kötötte az orosz írókat és olvasókat. GOSZIZDAT (ÁLKIADÓ) volt az állami kiadó rövidítése, POLITIZDAT (POLITKIADÓ) a politikai irodalomra szakosodott kiadóké, s bizony volt még katonai kiadó VOJENIZDAT (KATKIADÓ) fedőnéven, szakszervezeti PROFIZDAT jelöléssel, létezett SZOVHOZ, KOLHOZ, CCCP… Bocsáss meg, Uram! Megnyomorítottuk az orosz nyelvet, súlyosan beteggé tettük. (…) Sokan úgy tartják, hogy a SZAMIZDAT terminusa önmagától jött létre, ahogyan önmagától keletkezett a víz, a föld vagy a tetű. Ez tévedés. Élt ugyanis Moszkvában egy költő, Nyikolaj Glazkov. A mozit kedvelők ismerhetik Tarkovszkij Andrej Rubljov című filmjéből, ahol a metaforikus levegőúszót alakítja, ki a középkori Oroszországban megpróbált összetákolni egy léggömböt. “Röpülök! Röpülök!” - kiabálta boldogan, majd szédítő sebességgel belezuhant a piszkos mocsárba.
És Glazkov, akit az el nem ismert zseni híre övezett, nős, épp ő találta fel az ötvenes évek végén a SZAMIZDAT szót. Õ volt az, aki miután közlésüktől több szerkesztőség elzárkózott, saját verseit vékony kötetekbe fűzte, a borítójukra ráírta a hivataloskodás paródiájaként, hogy SZAMIZDAT (ÖNKIADÓ), s ettől kezdve
ez a terminus szolgált arra, hogy megnevezzék a cenzúrától mentes, szabad irodalmat, ezt a legújabb kori történelemben teljességgel szokatlan — magánjellegű, de egyben tömegszerű — jelenséget, a szövegek sajátos előállítási, terjesztési és fogyasztási módját. " (J. Popov)


▼ IRODALOM

▼ KÖNYVBORÍTÓK, TERVEK

▼ PLAKÁTOK, EMBLÉMÁK

▼ KÉPREGÉNYEK

▼ FOTÓK



                                                               © Rajk 2016