Fotók ▼
▼A RENDSZERVÁLTÁS SZUBJEKTÍV KRONOLÓGIÁJA (1956-1990)
1956-1963 1964-1973 1974-1984 1985-1990
Források:
Beszélő évek kronológia Szerkesztette: Beck Tibor és Germuska Pál, az 1956-os Intézet munkatársai.
ARTPOOL: Kontextus kronológia (1963-1989) - www.artpool.hu
1956 _____________________________________________________________________
október 6. id. Rajk László, kivégzett belügyminiszter újratemetése a Kerepesi úti temetőben
október 23 - november 4. Forradalom Magyarországon
október
26. Pesti utca, Budapest: "Egy láda pénz" Erdély
Miklós javaslatára a Magyar Írószövetség
ládát helyez el a pesti utcán: "Forradalmunk tisztasága
megengedi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink
családjának" felirattal.
november 22. A jugoszláv követségről a
Nagy Imre-csoportot - köztük a kivégzett belügyminiszter Rajk László özvegyét, Rajk Júliát és fiát, Rajk Lászlót - Romániába deportálták.
december: Párizsban megjelenik Fejtő Ferenc: Magyar tragédia című műve. Ez volt a világon az első kiadvány, amely
az események sűrűjében elemezte a történteket, a forradalomhoz vezető
és a forradalmat kiváltó okokat. A Tragédie hongroise nemcsak
kordokumentum, hanem a szellemi erőviszonyok megváltozásának első jele.
Előszavát a 20. század legbefolyásosabb francia filozófusa, Jean-Paul
Sartre írta.
1957 _____________________________________________________________________
január 5–7. A Magyar Forradalmi Tanács alakuló közgyűlése Strasbourgban, Király Béla elnöklete alatt.
március-április: Snagovban több lépésben letartóztatják a Nagy
Imre-csoport tagjait: Szilágyi József és Tánczos Gábor
(március 27.), Donáth Ferenc (április 8.), Losonczy Géza (április 11.),
Jánosi Ferenc, Haraszti Sándor és Vásárhelyi Miklós (április 14.), Nagy
Imre (április 17.). A letartóztatottakat Bukarestben, majd Budapesten őrzik. A csoport többi tagját (elsősorban gyerekeket és asszonyokat) Romániában továbbra is fogva tartják.
május 23. Letartóztatják Bibó Istvánt.
1958 _____________________________________________________________________
január 18. Vádemelés Nagy Imre és társai ellen.
április 24. Kivégzik Szilágyi Józsefet.
június 9–15. A Nagy Imre-per a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági
Tanácsa előtt, Vida Ferenc elnökletével, Lakatos Péterné, Sulyán György, Fehér
Kálmán és Bíró Mihály népbírák közreműködésével. Nagy Imrét halálra, Donáth Ferencet 12 évi
börtönre, Gimes Miklóst halálra, Tildy Zoltánt 6 évi börtönre, Maléter
Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8
évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélik.
június 16. A Kozma
utcai Budapesti Országos Börtönben, hajnalban, kötél által kivégzik
Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált. Másnap bejelentik Szilágyi József és Losonczy Géza halálát is. Holttestüket a börtön-udvaron betonba
ágyazzák, majd 1961-ben titokban átviszik a 301-es parcellába.
augusztus 2. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Borbély János
elnökletével Bibó Istvánt és Göncz Árpádot életfogytiglani, Regéczy Nagy
Lászlót 15 évi börtönre ítéli.
ősz: Nagy Imre Intézetet alakul Brüsszelben magyar emigránsok részvételével
(Heltai György, Nagy Balázs, Bak M. János, Kende Péter, Szász Béla,
Sztáray Zoltán).
A Nagy Imre-csoport Romániába deportált és ott fogva tartott tagjait hazaszállítják.
november: Albert Camus előszavával francia nyelven megjelenik Az igazság a Nagy Imre-ügyben című
dokumentum-összeállítás (készítői: Kende Péter, Méray Tibor, Molnár
Miklós, Schreiber Tamás, Becski Hanna, Gara László, Gérard Spitzer).
1959 _____________________________________________________________________
1959-68(?) Budapest, Vécsey u. 3. III. 8., Petrigalla Pál "Szoba-projekt"-je,
az alternatív kultúra találkozóhelye (előadások,
kiállítások, koncertek).
június 16. A párizsi Salle des Horticulteurs-ben emlékünnepséget
tartanak Nagy Imre és társai kivégzésének első évfordulóján. A megnyitó
beszédet Louis de Villefosse nyugalmazott tengerészkapitány, író,
történész, illetve magyar részről Kende Péter mondja.
1960 _____________________________________________________________________
április: A szűkre szabott amnesztia elleni tiltakozásul
éhségsztrájk robban ki a Váci Országos Börtönben, ahol az ún. nagyidős
elítélteket őrzik. A sztrájk szervezői közül többeket a Gyorskocsi utcai vizsgálati osztályra, egy másik csoportot (köztük Bibó Istvánt,
Göncz Árpádot) Márianosztrára, Mérei Ferencet, Marián Istvánt,
Széll Jenőt, Rácz Sándort, Hegedűs Lászlót pedig Sátoraljaújhelyre szállítják
át.
augusztus 9. Az MSZMP KB elítéli Lukács György és
tanítványai (köztük Heller Ágnes, Hermann István, Mészáros István) „revizionista, antimarxista” nézeteit.
1961 _____________________________________________________________________
október 4. - november 28. "prelude of mail art" (1971).
Tót Endre arra kérte Illyés Gyula leányát
Ilkát, hogy küldjön neki hetenként egy íratlan
képeslapot Tihanyból ("üres üzenetek").
1962 _____________________________________________________________________
január: Faludy György kiválik az Irodalmi Újság szerkesztőségéből.
A lap februártól London helyett Párizsban jelenik meg. Enczi Endre és
Méray Tibor, majd Enczi halála után Méray szerkesztésében megszakítás
nélkül 1989-ig jelenik meg az újság.
1963 _____________________________________________________________________
január 15. A Lapkiadók Nemzetközi Szövetsége megismétli előző év májusi felhívását a magyar kormányhoz Bibó István szabadon bocsátása érdekében.
március: Brüsszelben, a Nagy Imre Intézet kiadásában
megjelenik Szász Béla „Minden kényszer nélkül…” című könyve, az első
hiteles beszámoló a Rajk-perről.
márc. 21. Általános amnesztia. Kegyelmet kapnak
mindazok, akik a „személyi kultusz éveiben hatalmukkal visszaéltek”, az
„ellenforradalmi cselekmények” miatt elítéltek, valamint akik 1957–63
között követtek el államellenes bűncselekményt. Az amnesztia nem terjed
ki a fegyveres harcok azon résztvevőire, akiket gyilkosság vádjával is
elítéltek, a hűtlenség miatt elítéltekre, valamint a visszaesőnek
minősítettekre – összességében több száz politikai elítéltre.
Tovább: 1964-1973